24. rész

                       ~Nikol szemszöge~
                                   *Kb. 1 hét múlva*
Nevettem egy nagyot, mert végre péntek volt, ezáltal meghülyültek a diákok és most is az eszüket játszották a megállóban. Bár kérdéses, hogy néhányuknak van-e... Megérkezett a kettő tízes busz, amire kuncogva szálltam fel. Megjelent előttem a tervem, amit ma estére készítettem. Röhögni kezdtem, amit a mellettem ülő Piros nem értett.

-Mit röhögsz?
-Lehet, hogy az előbb nevetőgörcsöt kaptam.
-Akkor ma már nem lesz több. Hm... A többiek lemaradtak! Nem tudnak majd nevetni rajtad...
-Majd nevetünk egymáson! Nah... Ma lesz a bátyádék műsora a suliban?
-Ahha! Négyre jövök vissza a családommal. Vagyis, előbbre, de akkor kezdődik a műsor.
-Remélem nem fogják elrontani a srácok!
-Mi elrontottuk tavaly, de nem vették észre...
-Azt csak hiszed! Hallani lehetett, ahogy az oszid leszidott titeket.
-Oppá...
-Gangnam Style!
-Hülye.
-Aki mondja másra.
-Már nem változol.
-Már nem. Miért? Nem vagyok jó így?
-De. "Tökéletes"!
-Ha-ha....
-Vedd már le azt a nyakláncot! Azóta hordod, hogy újra láttad Zayn-éket. Azt a két karkötőt pedig már tavaly óta folyton látom rajtad! Miért nem veszed le őket?
-A nyakláncot még apukám adta nekem az első szülinapomra és egy évre rá elhagyott. December 20-án elment, másnap pedig szülinapom volt. Azóta hozzám van nőve a nyaklánc, mióta nem tudom elviselni a fájdalmat. Valamiért felvettem aznap, mikor újra láttam a srácokat, és rajtam van. Nem tudom miért. Emlékszel, hogy negyedikben mindig rajtam volt egy kék karkötő egy szürke fektetett 8-assal? Aztán kezdett szétjönni hatodikban, te meg szülinapodra kértél két fonottatt és közösen hordtuk nyolcadikig. Akkor szétjött. Utána kaptam a német rokonaimtól egy igazi ezüst karkötőt, és hordani kezdtem, mert megszoktam, hogy van egy a kezemen. Nem akartam levenni, és még mindig rajtam van. Ez a fekete csipke meg.. Hm.. Nincs magyarázatom!
-Mindegy is! Szia Nicki!
-Szia P! - idővel hazaértem én is, majd a 1D-vel és Katicáékkal hülyéskedtünk. Eltelt a nap, és Piros is beesett idővel közénk. Elmondta, hogy igenis elrontották, méghozzá pont a bátyja, amin akkorát nevettünk! 
Elérkezett az este, mindenki letusolt és már a vacsorán is túl voltunk, de még mindig nevettünk. Reggel nem lesz ilyen jó kedvük! Csak nekem. Már említettem, hogy van egy tervem. Nos, kaptam egy csomag lemoshtaó filcet, és imádok rajzolni. Pár arc tökéletes vászonként, nemde?! Amikor mindenki elaludt én kikeltem Zayn mellől és vele kezdtem. Kivettem az első színt, amit megfogtam: zöld. Ezzel mihez kezdjek? Ahha!!......................